6 Összefoglalás

Tanulmányomban röviden bemutattam a három legfontosabb születési indikátor tartalmi eltérését, és az ebből konklúzióként levonható modellezési, illetve natalista törekvések értékelésére vonatkozó alapelveket. Egy a születésszám befolyásolását célzó gazdasági, politikai beavatkozás értékelését sok esetben érdemes a teljes termékenységi arányszám alapján megítélni, amennyiben az a korfa feljebbi rétegeire semleges (nem fejt ki emigrációs hatást). Bizonyos esetekben pusztán az interpretálhatóság megkönnyítésért ragaszkodtam a gazdasági-társadalmi változók születési indikátorokon kifejtett hatásának értékelésében.

Box-Jenkins eljárást alkalmazva feltártam, hogy a születési indikátorokon legjobb illeszkedést elérő modell a termékenységi rátára becsült ARIMA (0, 1, 1) modell, amelynek dinamikus előrejelzése a bekövetkező sokkok exogén megadásának hiányában a magyar TTA változatlanságát vetíti előre. A modell mozgóátlag paramétere alapján megállapítottam, hogy a termékenységi arányszámban bekövetkező nagyobb volumenű változások gyorsan lecsengőek, a kiugró értéket követő második évre teljesen eltűnnek.

Az OECD honlapján elérhető országok idősorain végeztem kointegrációs teszteket, melyeknek eredményéből az látszik, hogy az egymással szomszédos országok termékenységi rátái által bejárt történelmi utak valóban jobban hasonlítanak egymásra, mint a nem szomszédos országoké. Ezentúl a tesztek között megtalálható, hogy Magyarország TTA-ja Csehország és Szlovákia idősorával járt be a megfigyelt időszakban hasonló utat.

A különböző gazdasági- és társadalmi indikátorok születési mutatókkal vett kapcsolataik vizsgálatát Granger-kosági tesztekre alapoztam, amelyet vektor-autoregresszív modelleken végeztem el. Ezek alapján azt találtam, hogy a születési indikátoroknak az így vizsgálható 18 éves intervallumban (1) nincs jelentős hatása a gazdaságilag aktívak számára. A (2) fogyasztás jelentős mértékben befolyásolja a születésszámot. A belőle készített becslés alapján az állapítható meg, hogy évenkénti átlagosan 2,5 százalékponttal nagyobb növekedése a fogyasztásnak átlagosan 7135 gyermek megszületéséhez járul hozzá 6 év alatt. A (3) termékenységi rátát Granger-okának találtam a három évvel későbbi háztartások adósságállományának. (4) Az állam által finanszírozott nyugdíjrendszer mérete és a születési mutatók között nem látszik semmilyen irányú Granger-okság. (6) A családtámogatások mértékén nem látszik, hogy valóban hatással lenne a születési indikátorokra. (7) Az évente kötött házasságok száma kointegrál a világra jövő gyermekek számával, és az utóbbi évtizedben a születésszám felülmúlta a köttetett házasságokból adódó egyensúlyi értékét. (8) A munkanélküliség Granger-értelemben oka a termékenységi rátának, hatásának előjele negatív. (9) A szegénységi és egyenlőtlenségi mutatók Granger-okai a születési indikátoroknak, azonban azokról elérhető idősorok rövidsége nem teszi lehetővé ennek a hipotézisnek egyértelmű elvetését, a hamis regresszió veszélye fennáll. (10) A császármetszések száma és a születési mutatók között nem lászik Granger-okság. (11) A bűnözési statisztikákra vonatkozó hipotézis tesztelése nem sikerült az általam alkalmazott eljárással, ellenben közben felfedésre került, hogy a bűnelkövetések száma Granger-értelemben oka a születési mutatóknak, előjele negatív.